Ügykörleírás:
Növényvédelemmel kapcsolatos eljárások:
Parlagfüves, gyomnövényes, elhanyagolt ingatlanok bejelentése
Az ügyintézés díja: A lakossági közérdekű bejelentés díj- és illetékmentes.
Az ügyintézés kezdeményezhető: ügyfélfogadási időben kérelem benyújtásával
Az önkormányzat jegyzője hatósági úton szerez érvényt a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésével, illetve a közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatos feladatokat.
A jogszabályi előírások be nem tartása esetén, annak kikényszerítésére az Éltv. által előírtak szerint
- parlagfűvel szennyezett belterületi ingatlan esetében a közérdekű védekezés azonnali hatályú elrendelésére, az illetékes önkormányzat jegyzője intézkedik,
- gyomos elhanyagolt belterületi ingatlanok esetében a növényvédelmi feladatok elvégzésére kötelező határozatban foglaltak elmulasztása esetén szintén az illetékes önkormányzat jegyzője intézkedik a közérdekű védekezés azonnali elrendeléséről.
Bejelentésnek tartalmaznia kell:
• gyomnövényekkel, parlagfűvel szennyezett ingatlan pontos címét / helyrajzi számát;
• ingatlan tulajdonosának személyét (amennyiben tudomása van róla);
• bejelentő adatait.
Kapcsolódó jogszabályok:
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
• 19/1992. évi (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról
• 221/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
A közterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos eljárás
Az ügyintézés díja: illetékmentes.
Az ügyintézés kezdeményezhető: ügyfélfogadási időben kérelem benyújtásával.
A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Az engedély kiadására irányuló kérelem a 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti forma-nyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.
A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezését és a pótlásra való kötelezést a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerint a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) terjed ki.
A rendelet hatálya nem terjed ki:
• a külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
• az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre;
• a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;
• az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területre.
Település belterületén a fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén:
• a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz;
• ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi.
A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.
Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni.
Kapcsolódó jogszabályok:
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
• 346/2008. (XII. 30) Korm. Rendelet a fás szárú növények védelméről
• 1990 évi XCIII. törvény. az illetékekről
Állatvédelemmel kapcsolatos ügyek
Az ügyintézés díja: illetékmentes.
Az ügyintézés kezdeményezhető: ügyfélfogadási időben kérelem benyújtásával
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét;
- amennyiben ismert, az állattartó személyes adatait;
- a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását;
- a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét;
Állatvédelmi ügyek:
• Állatvédelmi panaszok kivizsgálása
• Hatósági eljárások:
- állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés;
- kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés;
- állatvédelmi bírság kiszabása;
- veszélyes állatok tartásának engedélyezése, ellenőrzése.
A település közigazgatási területén állat csak az egészségügyi, állatvédelmi közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának szükségtelen zavarása nélkül tartható.
Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával jogszabályi kötelezettségeit, vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy annak nem tesz eleget, állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
A jegyző a település közigazgatási területén tartott ebekről nyilvántartást vezet, amely az eb tartójának adatain kívül az eb azonosítására szolgáló adatait és tartás helyét tartalmazza.
Az ebtartó köteles az ebet a helyi nyilvántartásba bejelenteni, ha az eb:
• a négy hónapos kort elérte (transzponderrel és oltással el van látva);
• elhullott, vagy elveszett;
• tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy;
• új tulajdonoshoz került.
Kapcsolódó jogszabályok:
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
• 244/1998. (XII.31) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról
• 245/1998.(XII.31.) Korm. Rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
• 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről
• 41/2010.(II.26.) Korm. Rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
• 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
Méhek tartásával és védelmével kapcsolatos eljárások
A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséről.
A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig 8 napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.
Kapcsolódó jogszabályok:
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről
• 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről.
